Szóval, a könyv szerint (amelynek amúgy Kulinária a címe, és legalább 10 kilós :-)) a svájci rösti főtt krumpliból készül, míg ugye, mi, magyarok, nyers reszelt krumplit szoktunk összekeverni egy hagymával, nyers tojással, kevés liszttel, majd olajban kisebb, tenyérnyi darabokat sütünk ki. Ezzel szemben Svájcban a főtt krumplit forrón lereszelik, hozzáadnak egy kockára vágott hagymát, sót, majd egy kiolajozott serpenyőben az egész masszát egyben sütik meg úgy, hogy amikor az alja megpirult, egy tányér segítségével megfordítják a lepényt (mert ez amolyan lepény formájú lesz), aztán átsütik a másik oldalát is.

Ez az alaprecept - ami magában is finom, hát még némi jó fajta sajttal megbolondítva...

A források szerint a rösti nemzetközi étel, ez szerintem lefordítva azt jelenti, hogy minden nemzet szeretné azt hinni, hogy a legleglegeredetibb recept tőle ered. :-)) Mi, tócsninak hívjuk, a szlovákok "hlebcsánkának", ami szlovákul "kenyérkét" jelent (persze ők a mai napig erőszakkal elvett magyar földeken élnek, így simán lehet, hogy ehhez sincs több közük), aztán ott van a svéd rarakor, az angolszász hash browns, és a svájci rösti - és mindegyik eltér valamiben a másiktól. Az én könyvem persze váltig állítja, hogy a forrás Svájc, és a kantonok titkát azóta is próbálja ellopni a világ (akárcsak a Coca-cola titkát). :DDD

Tükörtojással és egy kis zölddel

A rösti tálalása is sokféle lehet, hiszen mi, itthon többnyire sóval megszórva, magában esszük, vagy sajttal-tejföllel, mint a lángost, illetve sok esetben hús helyett, például főzelékek feltétjeként. Én személy szerint nagyon szeretem, és sokszor sütöttem már (ráadásul Dorka lányom, aki nem különösebben szereti a burgonyás ételeket, a röstire mindig azt mondja, "ez egy nagyon finom, ropogós husi"). Nos, ezzel szemben Svájcban tükörtojással, sült kolbásszal, sonkával vagy szalonnával tálalják, és egy kis zölddel. Irtó gusztusos minden verziója, és az útikönyvek is azt javasolják, ha egyszer az égszínkék hegyek országában járunk, mindenképp kóstoljunk meg egy autentikus svájci röstit, mert életreszóló élményben lesz részünk.

Ez lehet valószínűleg az autentikus recept

Az olvasottakon fellelkesedve eldöntöttem, kipróbálom a svájci röstit, és ha beválik, sokszor fogok ilyesmit készíteni, persze mindig más és más rakománnyal. Sajnos rögtön az elhatározás után egy aprócska nehézségbe ütköztem, amikor rádöbbentem, hogy mindössze egy serpenyőm van, de az sem egyenes falú, így jó eséllyel nem tudom benne megfordítani a krumplilepényt, hiszen a teteje jóval szélesebb lesz, mint az alja. De aztán fény csillant az alagútban: a kezembe akadt egy lapos sütőtálam, amiben lepényeket és pitéket szoktam sütni, és utána olvastam, megsüthetem-e sütőben is a röstit vagy sem. Azt írták, a legjobb lenne igazi kemencében (hahaha, hát azt honnan szerezzek?), aztán serpenyőben, de ha egyik sincs, hát sütőben is jó lesz.
Az alapreceptet választottam, de úgy gondoltam, zöldfélékkel rakom meg csupán, hiszen előző napról volt egy rúd stefániám.

Vega rösti

Hozzávalók: 1 kg burgonya, 1 vöröshagyma, só, olaj
Zöld feltét: friss vegyes saláta, zöldborsó (konzerv), 3 főtt tojás, reszelt sajt, piros arany
Elkészítés:
1.) A burgonyát héjában megfőzzük, még melegen megpucoljuk, lereszeljük.
2.) A hagymát felkockázzuk, összekeverjük a burgonyával, megsózzuk és alaposan összekeverjük.
3.) Most kéne elővenni egy serpenyőt (egyenes falút), kiolajozni, és belesimítani az egész masszát (kb. 2 cm vastag lesz), majd szépen kisütni az egyik oldalát, aztán egy tányér segítségével megfordítnani, és a másik oldalát is kisütni. Akinek azonban nics ilyen serpenyője, egy kiolajozott sütőformába tudja simítani a masszát, a tetejét is vékonyan megkenni olíva olajjal, és a sütőben 200 fokon megsütni.
4.) Ha kész, sokféleképpen tálalhatjuk: sült húsfélékkel, sajtokkal, tojással, zöldségekkel - ki, mit szeret. Én friss zöld salátát, zöldborsót, reszelt sajtot és tojást tettem rá.

A hagymás krumplit a sütőtálba simítjuk (én egy kis libazsírral kentem ki az alját)

Íme, a kisült röszti - azt hiszem, legközelebb pirosabbra sütöm

Kedvencem, a konzerv borsó - ilyet mindig tartunk itthon :-)

Friss zöld saláta - ez szerintem mindenhez megy

Legalulra egy kis borsó és reszelt sajt kerül

Aztán egy kis zöld vegyes saláta

... majd főtt tojás csónakocskák

... végül még egy kis sajt

... no meg egy kis stefánia, hogy annyira ne legyen vega. :-))

Az első "svájci" röstim mindenkinek nagyon ízlett, bár azt mondtuk, nem sokkal "különb", mint a magyar, pirított hagymás tört krumpli, ami ugyan nem ilyen mutatós, de ízében teljesen ilyen. Persze, nyilván más lett volna, ha serpenyőben sütöm, és meseszép sült kolbászt, tükörtojást és egy kis svájci zászlót teszek rá, de ami késik, nem múlik. Kedvet kaptam hozzá, így csak idő kérdése, és előjövök a zászlós verzióval. :DDD

Desszert gyanát geszenyét szerettem volna készíteni, amit azonban a kis Dorka nem szeret. Viszont a csokit igen, így előkotortam a szekrényből Nigella szakácskönyvét, amiben van egy csokis gesztenyerúd. Halványan derengett, hogy ezt egyszer már elkészítettem, de nem voltam benne biztos, és különben is: a jól bevált ételeket miért ne ismételhetnénk, nem igaz? 

Csokis gesztenyerúd tejszínhabbal

Hozzávalók: 2 gesztenyemassza (2 x 250 g), 175 g lágy vaj, 300 g étcsoki, 3 ek rum (én ezt kihagytam, mert Dorkának nem való, és mindenki vezet, ráadásul a gesztenyemasszában alapból is van rum aroma)
A díszítéshez: 5 dl tejszín, porcukor, színes díszítő cukorkák
Elkészítés:
1.) A gesztenyemasszát simára keverjük a lágy vajjal.
2.) A csokit gőz felett felolvasztjuk. (Én véletlenül csak 2 táblát vettem, de szerencsére Dorka Mikulás zsákjából még maradt némi zabpelyhes tejcsoki, ezt olvasztottam be a többivel - látni fogjátok a képeken a zabszemeket. :-))
3.) Kicsit várunk, hogy a csoki kihűljön, és habverővel simára keverjük a gesztenyés masszával.
4.) Kibélelünk folpackkal egy őzgerincformát (már, akinek van :-)))), és belesimítjuk a masszát, ráhajtjuk a fólia széleket, aztán egy éjszakára (de legalább 4 órára) a hűtőbe tesszük. Tálalás előtt egy lapos tálra borítjuk, szépen félrehajtjuk - lehúzzuk róla a fóliát, és felvert tejszínhabbal díszítjük. Rászórhatunk színes cukorkát, de a narancskarikák és a rumos meggy is remekül illik hozzá.

A csokis gesztenyerúd hamar megdermed. A fóliától ugyan ráncos lesz, de nem számít. :-)

Felvert tejszínhabbal díszítjük

Én a rúd köré is kanalaztam egy kis habot

... aztán a férjem megszórta egy kis kakaóporral (remek ötlet!)

Végül rászórtuk a színes cukorkákat

Hát nem gyönyörű? :-)

... még egy kép, csak mert olyan szép...

Végül egy szelet belőle

Összegzés: a kicsi Dorka megevett egy fél szeletet, és azt mondta, "Anya, EZ a gesztenye nagyon finom volt"! Hát kell ennél nagyobb siker? :-))))))

<html919>