Részletes receptkereső »

Szevasz, tavasz!

Hasznos

Válogatások

Blogok

Hozzávalók szerint

Fogások

Ésatöbbi

Diéták

Italok

Kikapcsolódás

2012. febr. 20. Pesto, avagy a zöld csoda

Cikk mentése

Cikk mentése

Cikk megosztása
Cikk elküldése

Cikk küldése

Cikk nyomtatása

Cikk nyomtatása

Cikk mentése

2012. febr. 20. Pesto, avagy a zöld csoda

Cikk mentéshez be kell jelentkezni!


Elfelejtetted a jelszavadat, vagy nem regisztráltál még?
Kérj jelszóemlékeztetőt vagy regisztrálj !
Nem sikerült az aktiválás vagy inaktív a fiókod még? Itt újra kérheted az aktiváló kódot!

Cikk elküldése

2012. febr. 20. Pesto, avagy a zöld csoda

Címzett neve:
Címzett e-mail címe:
Megjegyzés:
Küldő neve:
Küldő e-mail címe:
Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:
Nem tudom, ti hogy vagytok a pestoval, de én nagyon szeretem, és mindig tartok itthon belőle néhány üveggel. Ha van időm, persze szívesen elkészítem frissen is, de a boltban kapható zöld és piros pesto is igazán hibátlan, ezért mindig helye van a fűszeres fiókomban.

Ismerettségünk lassan 6-7 évre nyúlik vissza, amikoris egyszer bent, a munkahelyemen a MME "anyja", Zimre Kriszti pestós tésztát hozott magának ebédre. A konyhában kávéztam, és csorogni kezdett a nyálam az ínycsiklandó illatok után, ami Kriszti dobozából áradt.
- Húúú, mit eszel? - kérdeztem, noha nem vagyok egy tolakodó alkat, és nem szoktam mások tányérját szondázni.
- Pestos tésztát - hangzott a válasz, és mintha egy kis meglepetést hallottam volna ki belőle.
- Pesto?
- Pesto.
Úgy tűnt, számára ez a szó olyan, mint nekem a kifli vagy a túrórudi, ám számomra totálisan ismeretlen volt.
- De mi az a pesto? - értetlenkedtem.
- Ez a zöld massza, amit látsz. Bazsalikom, fokhagyma, parmezán, fenyőmag, olívaolaj, só... sorolta máris a hozzávalókat, és mielőtt bármit is szólhattam volna, a kezembe nyomott egy tányért, rajta egy kupac illatos tésztával.

Nagyjából így nézett ki, amikor először megláttam (illetve kóstoltam....) :-)) Nagyjából így nézett ki, amikor először megláttam (illetve kóstoltam....) :-))

Tényleg nem azért kérdeztem ám, hogy lelejmoljam az ebédjét, de ő amúgy is ilyen jószívű alkat, hát nem firtattam tovább a pesto mibenlétét, hanem benyeldekeltem, mint valami éhező pingvin a sarkvidéken.
És a szikra kipattant közöttünk: örök "szerelem" szövődött köztem és a pesto között!
- Ez valami mennyei! - kiabáltam ki teli szájjal a konyhaajtón - hol vetted?
- Én csináltam - hangzott a szerény válasz, és rájöttem, hogy zsenge konyhai tapasztalataimmal (akkoriban kezdtem el írni a Morzsálót) nagyon sokat kell még tanulnom.

A pesto-kóstolás élménye azonban olyan mély nyomokat hagyott bennem, hogy még aznap betörtettem az első utamba kerülő nagy áruházba, és az olívaolajos soron megtaláltam a varázs-üvegeket, többféle ízben, színben, árban és márkában. A zöldekkel kezdtem, vettem rögtön 3 üveggel, és a vadászok valódi diadalával cipeltem haza a zsákmányomat. Otthon aztán azonnal nekiálltam tésztát főzni, és megterítettem a konyhában. A tészta percek alatt elkészült, én pedig gyorsan leszűrtem, összekevertem a pestoval, és egy gyönyörű, olívabogyókat és paradicsomokat ábrázoló olasz kerámiatálban tálaltam, friss bazsalikomlevelekkel díszítve az immáron saját, illatos tésztámat.
- Vacsoraaaa! - ordítottam be a szobába, és izgatottan vártam, hogy mindenki kiszéledjen, és leüljön az asztal mellé.
- Micsoda finom illatok! - hallottam magam mögött Ká hangját, aki mosolyogva ült le az aszalhoz.
- Nocsak, micsoda zöld tészta - mondta apa, és felvont szemöldökkel méregette a tálat.
- Milyen hús lesz hozzá? - kérdezte anya, aki nem kifejezetten vega alkat, és ha tésztát főz, mindig valamiféle szószos hússal, sajttal, és dúsításképpen időnként zöldségekkel tálalja.
- Semmilyen - vontam meg a vállam - ezt így kell enni, kész van.
- Spenótos tészta? - kérdezte Ká.
- Nem, ez valami fokhagymás lesz - találgatott apa.
- Egyik sem nyert - nyújtottam feléjük a szedő csipeszt.
- Hát akkor? - néztek rám egyszerre.
- Pestos tészta! - vágtam rá magabiztosan, mire kábé olyan arccal néztek rám, mint nem sokkal korábban én bámulhattam Krisztire...
Aztán mindenki szedett, evett, és senki sem kérdezte többé, hogy hol a hús, meg a sajt, meg a zöldség. Abban maradtunk, hogy a pesto valami szuper jó dolog, és nem kell mindig túrós csuszát enni, meg bolognait és carbonarát - és szép lassan mindannyian rászoktunk a pestora.

Hát nem szebb, mint egy húsos tészta? :-) Hát nem szebb, mint egy húsos tészta? :-)

Aztán 2008-ban megszületett Dorka lányom, és alig vártam, hogy eljöjjön a tészta-evés ideje. Először spenótos metélteket adtam neki, amikor már lehetett, amire úgy "rákattant", hogy idővel félni kezdtem, hogy a gyerek a továbbiakban semmire sem lesz kíváncsi, csak a spenótos tésztára. Majd amikor már biztonsággal ehetett bármit, egyszer csak elé tettem egy tányér pici pestos kagylótésztát.
Nem túlzok, amikor azt mondom, hogy soha, ilyen lelkesedéssel semmit nem evett még - talán babakorában a sárgabarackot.
- Kéjek még, anya! - mutatott a tálra, amikor befejezte, és tudtam, újabb rajongót szereztem eme olasz finomságnak.
Azóta sok-sok hónap telt el, hiszen Dorka a nyáron 4 éves lesz, és annak ellenére, hogy meglehetősen változatosan sütök-főzök, a pestos tészta a kicsi kedvenc ételeinek első helyén áll...

Érdemes néha frissen, házilag is összeállítani Érdemes néha frissen, házilag is összeállítani

Azóta akit tudtam, "megfertőztem" a pesto szeretetével, és sok anyuka köszönte már meg, hogy elmeséltem kalandjainkat a zöld, illatos masszával, hiszen az ő gyerekeik az enyémhez hasonlóan azonnal szerelembe estek a finom tésztával, sőt, aztán a pestos pizzával, pestos pirítóssal és pestos burgonyalevessel.

Fokhagymás pirítóssal is ínycsiklandó, nem? Fokhagymás pirítóssal is ínycsiklandó, nem?

Nos, kedvet kaptatok ti is hozzá? :-)
Elmondom még, hogy miért szeretem annyira.
- Amikor régebben a MME 90 napos diétáját csináltam, a szénhidrát-napokon mindig pestos tésztát ettem, ezek voltak a kedvenc napjaim.
- Amikor nincs kedvem/időm/ energiám főzni, pár perc alatt összedobok egy adagot belőle, és mivel mindenki nagyon szereti, nincs lelkiismeretfurdalásom, hogy nem borsos tokánnyal és dobos tortával etettem meg a szeretteimet.
- Aztán azért, mert ez egy nagyon egészséges étel, amit mindenki szeret.
- Minden boltban kapni lehet, az árak azonban nagyon eltérőek (de ha ügyesek vagyunk, nagyon olcsón is kaphatunk).
- Végül azért, mert bármilyen évszakban elkészíthető, könnyű, gyors, és ezerféleképpen használható (süthetünk vele kenyeret, péksüteményeket, ízesíthetünk vele főtt tésztákat, burgonyát, leveseket, pizzákat, sőt, húsokra is kenhetjük akár).

Zöldségekkel dúsítva még laktatóbb és mutatósabb Zöldségekkel dúsítva még laktatóbb és mutatósabb

Most pedig a teljesség igénye nélkül jöjjön néhány pesto recept! Az elkészítést nem írom le, mert mindenütt ugyanaz: le kell turmixolni a hozzávalókat, és azonnal fogyasztani. :-)
 De azért próbáljátok ki a boltiakat is, mert rém finomak.
Az aldisak lényegesen olcsóbbak, és hibátlanok, a többi bolt általában Bertollit árul, ami tripla annyiba kerül, de az is szuper finom.

Pesto alaprecept I.

Hozzávalók: 100 g parmezán sajt, 50 g fenyőmag, 1 gerezd fokhagyma, egy nagyon nagy csokor friss bazsalikom, só, bors, olívaolaj (ezt látni fogjuk, mennyit vesz fel).

Pesto, pesto, pesto! :-)) Pesto, pesto, pesto! :-))

Pesto alaprecept II.

Hozzávalók: 2 teáskanál felaprított dió vagy fenyőmag, 2 gerezd fokhagyma áttörve, 3 evőkanál extra szűz olívaolaj, 4 csésze friss bazsalikomlevél, fél csésze friss parmezán sajt, 1/4 teáskanál tengeri só

A házi pesto talán még szebb színű is, mint a bolti társai A házi pesto talán még szebb színű is, mint a bolti társai

Pesto alaprecept III.

Hozzávalók: 2 csésze friss bazsalikomlevél, fél csésze friss parmezán, fél csésze extra szűz olíva olaj, 1/3 csésze fenyőmag, 3 közepes gerezd fokhagyma, tengeri só, őrölt bors ízlés szerint

Már a hozzávalók is szemet gyönyörködtetőek, és akkor az illatukról még nem is beszéltünk! Már a hozzávalók is szemet gyönyörködtetőek, és akkor az illatukról még nem is beszéltünk!

Mint látható, a pesto recepteknek se szeri, se száma, és mindenki a saját verziójára esküszik. Érdemes kipróbálni, és többféle ízzel és aránnyal kísérletezni. Ilyen finom hozzávalókból ugyanis csakis valami nagyon finom dolog sülhet ki... szívből ajánlom mindenkinek, aki kedveli a tésztákat, illetve kezdő szakácsoknak, időhiányos anyukáknak, egyre nagyobb hasú kismamáknak, akik valami gyorsan elkészíthető finomságot szeretnének a családjuk elé tenni az asztalra. :-)

Csigakenyér pestoval >>>

Pestos burgonyaleves >>>

Újhagymás-pestos tésztasaláta >>>

Pestos pogácsa (ez egy korábbi bejegyzés, a recept a vége felé van, külön feltöltve nem találtam, bocsi) >>>

Hozzászólás a cikkhez

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni!

Belépés



Hozzászólások

Összes hozzászólás: 11 db
  • 2012. március 1. 08:11
    Kedves Mirza!

    Hétről-hétre olvasom a blogod és nagyon tetszenek a receptjeid, sokat ki is próbáltam már, mind nagyon jól sikerült! :) Igazán ügyes vagy. :) A pesto-ról hallottam már, de még nem kóstoltam, tegnap ALDI-ban jártunk, és gondoltam, kipróbálom. Már az illata is nagyon tetszett, amikor kibontottam az üveget, és tényleg nagyon finom a vele készült tészta. :) Ma ez lesz az ebédünk (tegnap este csak megkóstoltam), már alig várom, és kíváncsi vagyok, hogy vajon a férjemnek is ízlik-e majd. :)
    Köszönöm a hozzászólásokból a sok jó ötletet a vashiányra, nekem 3 hét múlva lesz az utolsó laborom a szülés előtt és remélem, jobb lesz, mint az előző, én is vashiánnyal küszködök. Szedem a doktornő által felírt gyógyszert (bár csökkentett adagban), és próbálom spenóttal, lencsével, magvakkal pótolni a vashiányt, remélem, azért használ valamit. Így most új dolgokat is kipróbálok majd, örülök az ötleteknek. :)

    Üdv, Evelin
  • 2012. február 24. 19:31
    Szia Szilviaa, semmi gond, én igazán boldog vagyok, ha sokat írsz! :-) A laborotok nem hangzik jól, de azért ne aggódj, hiszen ez végülis csak egy kis nyomelem-hiány, hamar orvosolni fogjátok!! Nekem azt hiszem, az alsó érték alatt volt 1 századdal az eredményem... Nincs miért szégyenkezned, tényleg. Amiket azonban az ételekről írsz, az egészen elképesztő... köszi a linket és az okos tippeket! A gyümölcslevek valóban fantasztikusak, mi is sokat iszunk ilyesmit. A vitaminokról tudtam, hogy betegen nem szabad szedni, csak C-vitamint, a gyerekorvosunk szuper, ő mindig felhívja erre a figyelmünket. Ami nekünk nagyon bevált: a tömény fekete áfonyalé, amiből fejenként 1-1 dl-t iszunk. Az Eperkés mesék miatt Vándorbogyólének hívjuk, így Dorka is jókedvűen megissza. Tele van vassal és C-vitaminnal. Kissé combos az ára, mert azt hiszem, 1800 Ft egy üveg, de jobb erre költeni, mint gyógyszerekre, influenza idején. Nyáron mindenképp fogok gyümölcsleveket is eltenni, azt még nem próbáltam, köszi a recepteket! Azért majd írj, hogy hogyan alakultak a kisfiad eredményei, és kérdezzetek rá a gyerekorvosnál a béres kides vitaminra is! :-)Puszi: Mirza
  • 2012. február 21. 18:20
    Kedves Mirza!
    Megint én (már lassan velem lesz tele az oldal, bocsánat).
    Megvan a laboreredményünk. Vashiányos vérszegénység, ráadásul eléggé kóros...a normál vasérték a papír szerint és az itteni fajta számolás szerint 14-30 között van. A kisfiamnak pedig 4,3 az értéke.
    Szinte szégyenkezve mentem vissza az eredményekkel az orvoshoz. És hát ott kiderült a turpisság. Egy csomó étel, a kenyér, a péksütemények, a lisztes dolgok (akár egy lisztes sűrítés is), a gumós növények, mint pl a burgonya, sőt még a gabonafélék is gátolják a vas felszívódását.
    Szóval hiába eszik májat, vagy halat az ember fia/lánya, ha mondjuk krumpli van hozzá.
    Sőt, a spenót hiába magas vastartalmú...nagyon kevés vas tud belőle hasznosulni, mert annak meg magas az oxalát tartalma. Épp így a sóskának és a rebarbarának is. De a hüvelyesek és a diófélék is gátolják a vas felszívódását bizonyos mértékben.

    http://www.dietetikamindenkinek.hu/vashiany_es_vashianyos_verszegenyseg_etrendi_kezelese.php

    Ajánlom figyelmedbe ezt az oldalt, dokitól haza érve egyből kikerestem.

    Egyébként a vitaminokról még annyit mondanék, hogy arra figyelni kell, hogy ha betegek vagytok, vagy Dorka beteg, akkor nem szabad vitamint szedni. A vitaminok ugyanis táplálják a kórokozót is, és meghosszabbítják ezáltal a betegségeket.
    Kellemes szülés előtti utolsó heteket kívánok neked!:))
    Puszi: Szilvi
  • 2012. február 21. 08:09
    Kedves Mirza!
    A terhességem végén én is vashiánnyal küzdöttem. Nekem a legjobban a cékla vált be, rengeteget megettem belőle, mert én semmilyen vitamint nem szedhettem, nem szedhetek. (beteg a vesém).
    Nálunk pontosan az a probléma, hogy az én gyerekem tartozott az egy-kettő közé, aki mindent megevett. Egész pici korától. Szégyen, nem szégyen, 6 hónaposan úgy ette a gulyáslevest, hogy csak néztem. A zöldségeket, gyümölcsöket most is nagyon szereti, azokkal nincsen gond.
    Csak a változatos étrend, az vált köddé most az életében.:))
    Gyümölcsleveket házit szoktam neki adni. Van a nagypapámmal közösen egy hétvégi házunk itt a város szélén, nagy gyümölcsfákkal (őszi- sárgabarack, cseresznye, meggy, alma, körte, van még szőlő, ribizli, szeder, eper, és csomó féle zöldséget vetünk, ami aztán kitart tavaszig).
    A gyümölcslébe nem kerül tartósító, nagyon érdekes módon tartósítom és mégis eláll. Azt issza.:)
    A gyümölcsökből gyümölcscentrifugával kinyerem a levet, egy-két percig forralom, majd forrón üvegekbe töltöm. Az üveg tetejét két celofánnal zárom le, de úgy, hogy a két celofán közé egy kevés nátrium benzoátot teszek. így nem kerül bele a lébe, mégis tartósítja. (hogy miért nem tudom). Sőt, még plusz cukor sem kerül bele.
    Majd próbáld ki idén, borzasztó jó a tél közepén érezni az igazi barackot, vagy epret, cukor és minden egyéb nélkül.:)
    Puszi: Szilvi
  • 2012. február 21. 06:54
    Kedves Ambrozya, köszi szépen a recepteket, egyik jobb, mint a másik! :-) Husira én is szoktam pestót kenni, sőt, kenyérbe is tettem már, isteni lett mindkettő. Most azzal kacérkodom, hogy burgonyával fogom összekeverni, szerintem azzal is nagyon jó lesz... Köszi, hogy írtál: Mirza
  • 2012. február 21. 06:51
    Szia Szilviaa, tudom, miről beszélsz, mert Dorka az oviban mindent megeszik és minden érdekli, itthon viszont simán bemondja olyan ételekre is, hogy nem szereti, amit meg sem kóstolt. :-) Talán szégyellnem kéne magam, hogy gasztro-bloggerként válogatós a gyerekem, de gondolom, ez csak egy korszak nála, fél éve még mindent lelkesen bekanalazott. Igaz, most megint kezd lelkes lenni az idegen ízekkel kapcsolatban is, de nem gyötröm, alapvetően ovis ételeket főzök, így nincs kudarcélménye egyikünknek sem.
    A vashiánnyal kapcsolatban: nekünk nagyon bevált (és ez nem reklám, hanem anyukai segítség :-) a Béres Vitakid, ami egy szopogatós cukorka, eddig 2 félét vettem a boltban (még csak nem is patikában, hanem a cba-ban): az egyik 5 színű és virág alakú, minden szín más íz (alma, csoki, málna, stb.), a másik pedig lila virágos, és erdei gyümölcs ízű. Dorka még csak 3,5 éves, ezért ő napi 1 szemet szopogat / rág el reggeli után, de néhány hónapja a férjem és én is rákaptunk a gyerek tablettáira, így az egész család ezt eszi. Amúgy szerintem étvágyat csinálnak, de az a gyerekek esetében egyáltalán nem ártalmas. :-)
    Korábban próbáltam calivitás meg immunokides cukorkát is, de rémes volt az ízük, és torokkaparást kaptunk tőlük. Ez bevált, szerintem nem is drága, és ha 6 éves a kisfiad, akkor mindössze napi 2 szemet kell elrágnia - ami kb. 10 másodperc. Aztán vizet iszik, és kész, lent van a sok vitamin. Ezen túl próbáld ki, hogy vörös gyümölcsökből készült leveket veszel, szerintem a legjobb a Pago, igaz nagyon kevés helyen lehet kapni. Van nekik áfonyából, szederből, fekete gyümölcsökből készült levük, és multivitamin levük(azt hiszem, a netről is tudsz rendelni), és ezek isteni finomak, ráadásul tele vannak vassal!
    Tudod, nemsokára szülök, és nekem is vashiányom lett az utolsó labor szerint, szóval ezerrel nyomom ezeket a vitaminokat/leveket, és azt gondolom, használnak! Persze, 2 hét múlva lesz az utolsó labor a szülés előtt, de majd megírom, mennyit változott a vérképem. :-) Remélem, nálatok is beválnak ezek, próbáljátok ki, a kisfiad miatt pedig ne aggódj, nekem a dadus mindig elmeséli, hogy a 30 gyerekből kb. 2 eszik rendesen, a többi inkább csak csipeget és a kenyér meg a spagetti az egyetlen, ami mindig elfogy... :-)) Puszi: Mirza
  • 2012. február 21. 06:40
    Drága Mirza! a pestot ízesítheted még paradicsommal, koriander levéllel, , tabasco szósszal, zellerlevéllel is. van olyan fajtája is, amibe citromlevet is kell tenni.
    Egyszer megleptem a családomat pestos pogácsával. Isteni volt, csak az a baj, hogy nagyon macerás az elkészítése.
    A pestos csirke nagyon tetszik, én is kipróbálom. Hajnalka
  • 2012. február 21. 06:38
    Szia Jasmin, nagyon örülök, hogy felkeltettem az érdeklődésedet! Vagyis nem én, hanem a pesto. :-)) Isteni finom, nem fogsz benne csalódni. Igen, az aldiban lehet kapni, én is ezt veszem többnyire, 350 ft, szóval nem drága, és nincs benne semmi kemikália. Megfőzöd a tésztát, és összekevered vele forrón. 1 kis üveg szerintem kb. 25 dkg tésztára elég. Sajttal megszórhatod tálaláskor, de anélkül is remek. Én le sem merem írni, nálunk hányszor van ilyen... ha Dorkán múlna, csak ezt ennénk minden nap. :-))
    Gratulálok a kenyérsütőgépedhez, az enyém is nagyon komolyan veszi a munkát, pedig idén lesz 8 éves. :-)) Jövő hétfőn lesz 2 kenyér receptem is, ajánlom majd figyelmedbe! Az egyik egy sima zsemle recept (de valami állati finom), a másik pedig egy fetás-olívás-pirospaprikás mediterrán kenyér. A legjobb kenyereket szerintem úgy lehet sütni, hogy bedagasztatod-keleszted a kenyérsütőgéppel a tésztát, aztán, ha megkelt, kiveszed a gépből, lisztezett deszkán átgyúrod, aztán kipapírozott sütőformába teszed, és ott hagyod még legalább fél-egy órát állni. Előmelegíted a sütőt (én mindent 200 fokon sütök), vízzel megpermetezed a kenyeret, és a forró sütőbe teszed be. Így lesz igazán könnyű, magas, és mégis, ropogós kérgű. Puszi és köszönöm, hogy írtál! Mirza
  • 2012. február 20. 18:08
    Kedves Mirza!

    A Pesto-val nekem is újat mutattál. :) Még sem nem próbáltam, sem nem ettem semmilyen formában, de nagyon felkeltetted az érdeklődésem. Aldiban sokszor szoktunk vásárolni, eszembe nem jutott volna megvenni, mivel a felhasználását nem ismertem, de bízom az ízlésedben, így biztos, hogy nekifutok. Gondolom a tésztára tetszőleges mennyiségű pesto-t kell rakni, nincsenek arányok. Ambrozya ötletei is igen ínycsiklandónak hangzanak!
    Csak elmesélem, hogy időközben sikerült beszereznem kenyérsütőgépet, azóta fantasztikus csodákat sikerül sütnöm - ezt is neked köszönhetem -.
    Sok puszi és további jó sütést- főzést neked is!
    Jasmin
  • 2012. február 20. 11:45
    Hát én imádom a pestos tésztát, de nálunk az önmagában nem elég. Egy óra múlva már mindenki keresgél a hűtőben..:(
    Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy mennyivel egyszerűbb dolguk van az ételek terén az olaszoknak.
    Az én fiam pl sosem volt válogatós. Mindig mindenki hüledezett és azt hajtotta milyen jó nekem, hogy nem válogat és mindig mindent megeszik, amit elérakok...most tavasszal lesz hat éves, és most kezdett válogatni pár hete...nem eszi meg a céklát, sem a pestot, sem a spenótot, sokszor még a töltött káposztát sem, vagy a legegyszerűbb ételeket sem.(érdekes a sült szalonna, tepertő az most is nyerő). Az oviban persze nincs gond, ott mindent megeszik. Én most látom csak, hogy milyen nehéz annak, akinek kezdetektől válogatós a gyereke. Vagy épp az olyanoknak nehezebb, mint amilyen én is vagyok, hogy nem ehhez szoktam hozzá? Nem tudom, de most pár hét alatt elértünk odáig, hogy vashiánya van és fáj a feje. Gondolom nem kapja meg a szervezete azt, amit eddig megkapott és amihez hozzászokott. Épp holnap lesz meg a laboreredménye. Én meg sokszor csak állok tanácstalanul, hogy vajon ezt meg fogja enni?:)
    De ez a göngyölt pestos csirkemell, amit ambrozya írt, ez nagyon jó ötlet. Ki fogom próbálni.
Hasznos csomag