Táplálkozás-egészségtani szempontból a fűszereket két csoportra oszthatjuk. Az egyik csoportba a lágy, úgynevezett zöldfűszerek tartoznak, amelyek sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, ezért ezeket várandósok és kisgyermekek is bátran fogyaszthatják. A kemény fűszerek csoportjába soroljuk a pikánsabb, csípősebb fűszereket, mint amilyen az erős paprika, a fekete bors, a chili, a mustár, a torma. Ezekben a fűszerekben szintén sok ásványi anyag és vitamin van, de fokozzák a gyomornedv termelődését, és irritálhatják a nyálkahártyát, ezért túlzott fogyasztásuk várandósoknak és kisgyerekeknek nem ajánlott. A várandósság előrehaladtával az anatómiai változások miatt a gyomornedv elválasztása fokozódik. Ilyenkor mondjuk, hogy a kismamának „ég a gyomra”. A kemény fűszerek fogyasztásával ez az érzet fokozódhat.

Tanács:
A kismama már a várandósság első szakaszában fokozatosan alakítsa át az étrendjét, főként, ha előtte zsírosan és fűszeresen táplálkozott!

Mértékkel érték

A zöldfűszereket tehát bátran ajánlhatjuk a kismamának és a nagyobb babáknak. A legtöbb zöldfűszer az étvágyra, az emésztésre, a bélműködésre és a vérkeringésre van jó hatással. Többségük fürdőkhöz, belélegzésre-inhalálásra, borogatásra, fertőtlenítésre is remekül használható. A zöldfűszerek egy részét gyógyteaként is fogyaszthatjuk.

Ezek a lágy, enyhébb fűszerek ugyan nem terhelik meg annyira a gyomrot, mint a kemény fűszerek, használatuknál a fő elv mégis a mértékletesség. Mindig keveset használjunk a fűszerből, hogy erőteljes illata, aromája ne vegye el az étel összetevőinek ízeit. Ha a kismamát kicsit is taszítja egy illat, akkor azt ne használja!

Sóval…

Legfontosabb fűszerünk a só, melynek gyógyító hatását már az ókorban is ismerték: használták fejfájás, kiütések, köszvény gyógyítására. A sós ivókúra az emésztésre, az immunrendszerre is jó hatással van. A só világszerte jellemző, túlzott fogyasztása azonban hajlamosító tényező a magas vérnyomás (hipertónia) kialakulására. A szakemberek a várandósokat mértékletes sófogyasztásra intik. Só- és fűszerszegény diétával a terhességi toxémia is megelőzhető.

Natúr étel a babának

Ideális esetben a csecsemő féléves koráig csak anyatejen él. Ha odafigyelünk gyermekünkre, akkor egyértelmű jelzéseket kapunk, melyik étel elfogyasztása után nem ízlik neki az anyatej. Azokat töröljük az étrendünkből, vagy változtassunk a fűszerezésen! A fűszernövények összetevői az anyatejbe kerülnek. Elsősorban a markáns ízű, magas illóolaj-tartalmúak okozhatnak problémát, például a fokhagyma, a fahéj, a bors, az erős fűszerpaprika, a zsálya vagy a borsmenta.

A baba hat hónapos korában kaphat főzeléket, amelyet minimálisan szabad csak sózni, de a legjobb a kicsit a természetes ízekhez szoktatni. Ne a saját ízlelésünkből induljunk ki! A picik jóízűen megeszik a fűszermentes ételeket, és így megelőzhetjük, hogy felnőttkorukban „agyonsózzák” az ételeiket. A családi életmód meghatározó, és életünk hosszán kísérhetnek minket a kisgyermekkorban belénk táplált rossz szokások.

Másként kell fűszerezni egy jó étvágyú és másként egy finnyásabb baba főzelékét. A kicsiknek készülő főzelékek ízesítésre használjunk citromot, paradicsomot, petrezselymet, fehérrépát! Nyolc hónapos kortól kaprot, őrölt köményt, majoránnát is tehetünk a baba ételébe, tíz hónapos gyermek táplálékát ízesíthetjük édes piros paprikával, póréhagymával, őrölt babérlevéllel.

Ünnepekkor a kisgyerekeknek is készíthetünk ünnepi finomságokat, de ezekben a fő alapanyag és édesítő a gyümölcs legyen, kerüljük a fahéjat és a pikáns édességeket!