A berberek egyszerű ételéből az arabok változatos és fűszeres ételcsodákat találtak ki. A kuszkusz (coucous) Észak-Afrikában bizonyítottan ezer éve nemzeti eledel. Régen az egészen puhára főtt húsból, zöldségből és kuszkuszból álló egytálételt kenyérhéjjal vagy kézzel ették, hagyományosan egy nagy tálból, közösen. Még ma is fogyasztják így, de egyre inkább tányérra tálalják a kuszkusz alapú variációkat, és kanalat adnak hozzá.

Marokkótól Brazíliáig

Ahol nem a boltba járnak az alapanyagért, ott nehéz munkával, házilag készítik belisztezett kemény búzadarából gyúrással, sodrással, megvizezve, megsózva, pici olajjal összedolgozva, gőzöléssel és morzsolással. A golyócskákat szitán szűrik át, osztályozzák méret szerint, szárítják a napon, aztán ízesítik, vidékenként változó módon: Marokkóban sáfrányt kevernek hozzá, Algériában paradicsomot a kolbászos ebédhez, Tunéziában csípős, chilis szószt (harissa). Izrael népe is alapételként ismeri. Földrészünkön elsősorban Franciaországban kedvelt és elterjedt étel.

A kuszkuszt sokféleképpen nevezik, Afrikában minden nép máshogyan. Európában a szicíliai kuszkusz terjedt el. Dél-Itáliába és Andalúziába is az arabok vitték, de Brazíliában is évszázadok óta ismerik, ahová anno a portugál rabszolgakereskedők által juthatott el. Arrafelé legalább háromfélével dolgoznak: a kukoricaliszttel, a tápiókával és a rizzsel készült változattal – s általában rákkal, szardíniával, csirkével készítenek belőle egytálételt.

 

Köret, egytálétel, édesség

Kuszkusznak nevezzük az alapanyagot is, és a belőle készülő, sokféle ételt is. Gyári előállításban háromféle méretben készítik a labdacsokat, és a búza mellett az árpa, a kukorica és a köles daráját is felhasználják kuszkusz készítéséhez.

Felhasználási módja rendkívül változatos, eszik hússal (csirkével, báránnyal, nyúllal, marhával, borjúval, kacsával egyaránt), hallal keverve, híres fűszerei a gyömbér, a fahéj, a kurkuma és a koriander. Természetesen zöldséges raguval is készítik. Édességnek is finom, tejjel, mézzel, aszalt gyümölcsökkel.

A kuszkusz egytálételt Afrikában mázas cserépedényben készítik, a kuszkuszt az étel gőzében főzik: alul a hús és a zöldség rotyog, fölötte szitán pedig a kuszkusz. Itthon, ha nem kapunk speciális alumíniumedényt (nem olyan könnyű beszerezni), egy magas falú lábosra helyezzünk sűrű szitát: a lábosban főzzük a húst és a zöldséget, fölötte, a szitán gőzöljük a kuszkuszt.

A kuszkuszból készülhet saláta is, hagyományosan ezt nevezzük Taboulé-nak (tabulé). Az arab országokban nagyon elterjedt, frissítő, fűszeres étel, elkészítése pedig igen egyszerű. A kuszkuszt szárazon összekeverjük sóval, meglocsoljuk egy kevés olajjal, majd lobogó, forró vizet öntünk rá, lefedjük, és pár percig állni hagyjuk. Tetszőleges zöldségeket (paradicsom, uborka, paprika, répa), valamint sok petrezselymet és koriandert aprítunk, és mindezt hozzákeverjük a megpuhult kuszkuszhoz. Olajjal, ecettel fűszerezzük, néhán óra alatt összeérleljük.

Taboulé >>>

Zöldséges kuszkusz >>>

Marhahúsos kuszkusz >>>

Arab édesség >>>

 

Tejbekuszkusz

Hozzávalók. 1 bögre kuszkusz, 2 bögre tej, 1 teáskanál méz, 2 evőkanál kókuszpehely (vaníliás cukorral is helyettesítheted), aszalt gyümölcs aprítva (füge, sárgabarack stb.).
Elkészítés: Amíg a tej felforr, a kuszkuszt, a kókuszpelyhet és az apróra vágott aszalt gyümölcsöt rakd egy tálba. Ha felforrt a tej, keverd bele a mézet, és öntsd rá a kuszkuszra. Lefedve legalább fél órára hagyd pihenni, hogy a kuszkusz magába szívja a tejet, és megpuhuljon. Savanykás lekvárral a tetején tálald.