Részletes receptkereső »

Szevasz, tavasz!

Hasznos

Válogatások

Blogok

Hozzávalók szerint

Fogások

Ésatöbbi

Diéták

Italok

Kikapcsolódás

Nem varázslat: csodatorta

Cikk mentése

Cikk mentése

Cikk megosztása
Cikk elküldése

Cikk küldése

Cikk nyomtatása

Cikk nyomtatása

Cikk mentése

Nem varázslat: csodatorta

Cikk mentéshez be kell jelentkezni!


Elfelejtetted a jelszavadat, vagy nem regisztráltál még?
Kérj jelszóemlékeztetőt vagy regisztrálj !
Nem sikerült az aktiválás vagy inaktív a fiókod még? Itt újra kérheted az aktiváló kódot!

Cikk elküldése

Nem varázslat: csodatorta

Címzett neve:
Címzett e-mail címe:
Megjegyzés:
Küldő neve:
Küldő e-mail címe:
Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:
Blogszabadságomról visszatérve megalkottam életem első klasszikus tortáját – vagy legalábbis egy tortára már erősen hajazó valamit. :) Csodatortám receptjét Andibabától kaptam (ahogy látom, számos süti forog ezen a néven), a mázét pedig Mártucitól – mindkét hölgy kollégám. Remélem, nekik is tetszeni fog!

Nagyra nőtt hasamra tekintettel fogyókúrába kezdtem a napokban, ám ez nem gátol meg a sütésben. Valamennyire az illatokkal is jóllakik az ember, meg aztán mindig marad egy kis töltelék vagy morzsa, ami enyhíti az éhséget. Nem utolsósorban pedig sütés közben is telik az idő, s közben apad a pocak. :)

A csodatorta A csodatorta

Hű de baba ez a süti!

Andibaba csodatortája egy dióval dúsított piskóta, melyet kerek (26 cm átmérőjű), kapcsos formában sütünk. Tölteléknek bármi megteszi – lekvár, citrom- vagy diókrém –, bevonatnak pedig (ez nem kötelező) bátran ajánlom Mártuci csokimázát, mely zseniálisan egyszerű és könnyen kezelhető.

A Mártuci-féle máz szereplői A Mártuci-féle máz szereplői
A csodatorta hozzávalói:
4 tojás szétválasztva
25 dkg kristálycukor
8+2 evőkanál HIDEG víz
20 dkg finomliszt
1 csomag sütőpor
10 dkg darált dió
2 evőkanál kókuszreszelék (elhagyható)

Töltelék:
lásd fent (vagy amit akartok) :)

A máz alkotóelemei:
10 dkg vaj vagy margarin
10 dkg porcukor
1 evőkanál tej
2 evőkanál natúr kakaópor
1 evőkanál csokoládés puding („főzős” fajta legyen, de nem kell főzni)

Csodavárás helyett lássunk munkához!

Kapjunk elő három nagyobbacska edényt +1 kisebbet, meg egy poharat. A pohárba merjük ki a 8 evőkanálnyi HIDEG vizet. Az egyik edénybe üssük bele a tojások fehérjét, és letakarva tegyük félre (nehogy belecsöpögjön valami, mert ez meghiúsítaná a felverését), a másikba a sárgáját. A harmadik edényben keverjük össze a lisztet meg a sütőport, a +1-be pedig mérjük ki a darált diót.

Kezdődhet a kavarás. Öntsük a kristálycukrot a sárgájás edénybe (ez lesz a főedény), és a 8 evőkanálnyi vizet egyperces időközönként, kb. evőkanalankénti adagokban hozzátéve keverjük jó habosra (géppel is lehet, csak utána alaposan mossuk el a habverőszárakat). (Közben kezdjük el felfűteni a sütőt 220 fokra!)

Ha már jó habos, apránként, felváltva szórjuk bele a diót és a sütőporos lisztet (utóbbit magasról szitálva), illetve az opcionális kókuszreszeléket. Végül hígítsuk fel 2 evőkanálnyi vízzel. Így is elég sűrű masszát kapunk, de mindjárt érkezik a fehérje, úgyhogy lazuljunk el. :) Nos tehát a félretett fehérjéket pici sóval, esetleg 1-2 evőkanál cukorral verjük jó keményre, és inkább függőleges, átforgató mozdulatokkal, mint kevergetve, vegyítsük a főedény tartalmához. (Egy másik lehetőség, hogy az előre felvert fehérjét nagyobb adagokban, a többi alkotóelemmel együtt keverjük a tésztához – nekem mindkét módszer bevált.)

Az elválás pillanatai Az elválás pillanatai

Gyors út a sikerhez

A tortaformát (az oldalát is) kenjük ki vajjal vagy margarinnal, az alját szórjuk meg liszttel. Az aljára tehetünk sütőpapírt kenés helyett, a teflonosba szerintem elég a vaj. Az összekapcsolt formába öntsük át a főedény tartalmát, majd a egyengessük el massza tetejét, húzkodjuk át villával.

Máris mehet a 220 fokos sütőbe, a középső rácsra, de vigyázat, 10 perc múlva vegyük le a hőt 180 fokra, és így süssük tovább. 20-25 percig semmiképp se nyissuk ki a sütőajtót, mert összeeshet a tészta. Nálam összesen 45 percig sült, de érdemes ennél korábban ellenőrizni. A tűpróba csalhatatlan társ ebben.

Megérkezett a kosztos maci :) Megérkezett a kosztos maci :)

Vár, tölt és mázol

A szobahőmérsékletűre hűlt tortát (hűlés közben egy picit visszasüpped – nem tudom, hogy lehet ezt elkerülni) a forma szélén körös-körül óvatosan meglazítjuk (teflon esetén műanyag késsel), vigyázva szétnyitjuk a kapcsot, ha szükséges, a torta alját is meglazítjuk, végül két kézzel átemeljük egy nagy tálcára. Ezután éles késsel félbevágjuk (jó, ha valaki közben megfogja a tortát), és ha már a belseje sem meleg, az alsó lapot kb. 15-20 dkg pikáncs (bocsánat, én ezt így írom) :) lekvárral megkenjük úgy, hogy fél-egy centis sávot szabadon hagyunk. Rátesszük a skalpot (azaz a felső lapot):), óvatosan rányomkodjuk, és előkészülünk a mázhoz.

Nyugi, ez lesz a legegyszerűbb az egészben: a vajat (margarint) felolvasztjuk, félretesszük. Kiadagoljuk a porcukrot, a kakaóport és a pudlingport, beleszórjuk a folyékony margarinba, 1 evőkanál tejet adunk hozzá, az egészet elkeverjük, és takarék lángra visszatéve, folyamatos kevergetés mellett addig melegítjük (nem főzzük!), amíg kissé be nem sűrűsödik. Átöntjük egy csészébe, onnan apránként ráfolyatjuk a torta tetejére, az oldalát is bevonjuk vele. A kenéshez-terítéshez használjunk kést és sütislapátot. Ha közben megdermedne a csészében lévő máz, csak melegítsük meg újra. Amúgy lassan szilárdul, a tortán is sokáig alakítható.

A töltelék: pikáncs baracklekvár :) A töltelék: pikáncs baracklekvár :)

Hűt, vág és élvez

Tortadísznek egy kicsit nagy vagy :) Tortadísznek egy kicsit nagy vagy :)
Ha elkészültünk a bevonattal, tálcástul tegyük a hűtőbe a sütit. Fél óra alatt szépen megdermed a máz, és addigra a tölteléket is magáévá teszi a torta. Az első szelet legyen a miénk – megérdemeljük! Nem mintha nehéz lett volna elkészíteni, de ennyi járjon már nekünk.

Ugye, ízlik? Noha csak egy egyszerű piskótatészta, a darált dió igazi csemegévé varázsolja, ünnepi desszertté avatja ezt a tortát. Töltelékként melegen ajánlom a baracklekvárt, remekül illik a csokimázhoz. Apropó, a bevonat is kész csoda, ennél egyszerűbb csokimáz, azt hiszem, nemigen akad (gondolom, vaníliás vagy citromos pudingporral is érdemes próbálkozni, a kakaópor kiváltása nem tűnik nehéznek, várom az ötleteket!).

Csodás kaland

Kedves Olvasóim! Az első tortám történetét osztottam meg önökkel (piskótát már sütöttem ugyanebből a tésztából). Nekem éppen ezért nagyon csodás ez az epizód. Remélem, önök sem bánják meg, ha elkészítik.

Még mondja valaki ezek után, hogy nincsenek csodák! Még mondja valaki ezek után, hogy nincsenek csodák!

Csodás étvágyat kíván:

Pistuc

Hozzászólás a cikkhez

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni!

Belépés



Hozzászólások

Összes hozzászólás: 11 db
  • 2010. szeptember 10. 14:06
    Sok sikert, Anieta! :)

    P.
  • 2010. szeptember 9. 11:28
    micsoda magával ragadó írás és élménybeszámoló! biztosan ki fogom próbálni! köszönöm! :)
  • 2010. szeptember 7. 16:38
    Hahó!

    Talán kimoderáltak a legnépszerűbb női magazin nevén nevezése miatt?

    A múlt heti számban van gyönyörű fotóval a Mákkrémes szilváslepény. Nem tudom, láttad-e, hogy írtam, mert nagyon Neked valónak gondolom.

    Üdv. Márti
  • 2010. szeptember 1. 21:53
    Kedves Pistuc,

    gratulálok! Remek lett. A kevert tészták közepének kiegyenlítésével kapcsolatban (óhatalanul visszaesik) esetleg megfontolandó, hogy a formából kiügyeskedett tortalapot egyszerűen megfordítod. Így a teteje lesz alul, s egyenletes lesz mindkét fele.
  • 2010. szeptember 1. 21:11
    Kedves Márti!

    Nagyon örülök, hogy ez a zsenge próbálkozásom megnyerte a tetszésedet. A zárójeles kérdőjeled annyiban indokolt, hogy nem szűz a tortaformám, használtam már: kevert "egybesütiket" készítettem párszor benne. Ám félbevágott, töltött, pláne csokimázas tortát még nem. Így azt hiszem, jogos az első-ség. :)
    Köszönöm az újabb ötletet! Ékesandival és a többiekkel együtt nagyon sokat segítettek már eddig is nekem - igyekszem élvezhető színvonalú írásokkal meghálálni mindezt.

    Jó éjt!

    P.
  • 2010. szeptember 1. 20:14
    Vannak csodák, de ez a torta inkább a Te ügyességed gyümölcse. Már én is vártam, kedves Pistuc, hogy mivel rukkolsz ki a kis szünet után. Első(?) torta, és ilyen tökéletes! Meghazudtolod az ilyen régi motoros házasszonyok - mint amilyen én is vagyok - hozzáértését is.

    Az én kedvenc mázam is ez, a pudingpor nélkül, de tetszik az ötlet, ki fogom próbálni. Gondolom, a szilárdításban segít.

    A "visszasüppedés" szerintem mindenkinél probléma. Sokszor lehet olvasni szakemberektől, hogy nem kell a forma oldalát kikenni-lisztezni, így a tészta "felkapaszkodik" és úgy sül meg. Ha kész, éles késsel, határozott mozdulattal körbe kell vágni. Ha megnézed a bolti félkész tortalapokat, azokat is valószínűleg így készítik, azok szép egyenletesen magasak.

    Hát, én kipróbáltam többször is ezt a módszert, de csak besüppedt. Úgy szoktam korrigálni, hogy ha szépen sikerült a lapravágás, a süppedtet közbül rakom, vagy, ha csak két lapba vágom, a vágott felülettel felfelé fordítom a felső lapot, a krémmel meg kiegyenlítek.
  • 2010. szeptember 1. 19:45
    Bocsi, Nani, elköltözött a melóhely, meg a nyakamba szakadt egy pluszmunka. Titeket is most foglak még csak olvasni :(
    Köszönöm az érdeklődést!

    P.
  • 2010. szeptember 1. 19:37
    Hali Pistuc!
    Szuper a tortád, de merre csavarogtál a múlt héten? Se blog, se komment! Mi ez a lazaság kérem szépen?
    Tréfa félre, remélem pihentél valahol egy keveset.
    További szép napot, üdv Nani.
  • 2010. szeptember 1. 18:02
    Nagyon kedves vagy, Andi, talán néhány év múlva csökken valamelyest az a fényévnyi távolság, ami most elválasztja a cukrásztudományomat a tiédtől. Látom, up to date vagy az áruházi kínálatban is. :) Azt hiszem, használ a kézügyességemnek, ha egyelőre késsel-cérnával-nádi hegedűvel próbálkozom vágáskor és szeleteléskor.
    Köszönök mindent!
    P.
  • 2010. szeptember 1. 17:55
    Pistuc,
    Nagyon ügyes vagy, már megint. Nem is ronthatod el, annyira alaposan tanulmányozod a "szakirodalmat" és természetesen a segéderő is (kosztos maci) csak közelebb hoz a sikerhez.
    A felvágással kapcsolatban, én egy nagyon hosszú késsel szoktam felvágni, ha kerek lapot csinálok. Ha a technikát szeretnéd segítségül hívni és van kidobható 4 ezer forintod, akkor a Metró-ban láttam, rozsdamenetes szerkezetet, 4 vagy 5 lapra felvágáshoz, sőt még olyat is, amelyik egyforma tortaszeleteket vág felülről ráhelyezve egy keretet. Igazi luxus!
Hasznos csomag